Nézted valaha a
gyerekeket játszani a körhintán?
Hallgattad, amint
az esőcseppek földet érnek tompán?
Követted szemeddel
egy pillangó szeszélyes röptét,
Nézted a tovatűnő éjben
a felkelő nap fényét?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly
gyorsan.
Az idő rövid
A zene elillan...
Átrepülsz szinte
minden napodon?
S mikor kérded:
"Hogy s mint?"
Meghallod a választ?
Mikor a nap véget ér,
te ágyadban fekszel,
Tennivalók százai
cikáznak fejedben?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly
gyorsan.
Az idő rövid...
A zene elillan...
Szoktad mondani
gyermekednek, "majd inkább holnap"?
És láttad a rohanásban,
amint arcára kiült a bánat?
Vesztettél el egy jó
barátot, hagytad kihűlni a barátságot,
Mert nem volt időd
felhívni, hogy annyit mondj: "Szia"?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly
gyorsan.
Az idő rövid.
A zene elillan.
Mikor oly gyorsan
szaladsz, hogy valahová elérj,
Észre sem veszed az
út örömét.
Mikor egész nap
csak rohansz s aggódsz,
Olyan ez, mint egy
kibontatlan ajándék... melyet eldobsz.
Az Élet nem
versenyfutás
Lassíts,
ne szaladj
oly gyorsan
Halld meg a zenét
Mielőtt a dal
elillan.
* ismeretlen szerző; forrás: internet
Nagyon szép ez a vers, köszönöm, hogy megosztottad...
VálaszTörlésTanulságos! Köszönöm!
VálaszTörlésAnnyira szeretem ezt a verset,de elfelejtkeztem róla! Köszönöm,hogy leírtad!!!!!!!!!
VálaszTörlésLegutóbb,amikor az unokáimat altattam, a régi viselkedés jött elő bennem,hogy aludjon már el. Aztán jött a gondolat : Adjam át magam ennek a történésnek,ennek az örömnek.most ne akarjak mást csinálni.Bárcsak hamarabb gondoltam volna erre!
VálaszTörlésNice words, it gets you thinking...
VálaszTörlésvalamikor régen én is a neten olvastam ezt valahol, ott akkor azt írták róla, hogy egy 13 éves rákos kislány írta... s ha nem is, ez a vers mindent elmond...
VálaszTörlés