fotó az internetről |
Miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr lelke által dicsőségről dicsőségre.
(2Kor 3,18)
Az óceánokból meglepően gyönyörű dolgok kerülnek elő, tengeri kagylók és tenger mosta üvegek vetődnek ki a partra, amiket szabadon eltehetünk. A tengeri üvegek szobrásza maga a tenger. Egy üveg eltörik, és a darabjai a tengerbe hullnak. A szilánkos darabokat mozgásba hozzák a hullámok és az árapály, és az üvegszilánkok éles és durva széleit simává változtatják. Ezzel egy időben a tengervíz kémiai reakcióba lép az üveggel, kikezdi és kimarja a felületét. A tenger a törött és kidobott üveget színes drágakővé formálja át.
Ha meglátok egy sima felületű tengeri üvegdarabot, Isten képességére emlékezem, ahogyan a lelkünket átformálja. Amikor elfogadjuk Jézust Urunknak és Megváltónknak, akkor Isten elfogadja törött énünket, és elkezd rajtunk munkálkodni. Ahogy keressük Istent, és engedelmeskedünk szavának, úgy tűnnek el kemény vonásaink és bűnös természetünk. Istenhez hasonlatossá válunk, átformálódva tiszta és tökéletes lelkűvé az Úr örömére. Azokban a keresztyénekben, akik a hitben megerősödtek, bennük tükröződik a Szentlélek szépsége.
Pamela Crowe
forrás: Cendes percek
fotó az internetről |