518. Nagyböjt van

Ha a böjt szót hallom, elsőként mindig a nagymamám jut eszembe…

A II. világháború idején, 23 évesen özvegy maradt, pár hónapos kislánnyal a karjában. A háborús évek nagy részét a kert végében ásott gödörben, az „óvóhelyen” töltötte, először a bombák, majd a felszabadító hadsereg katonái elől bujkálva. A katonák ugyanis előszeretettel gyűjtötték össze a fiatal lányokat, asszonyokat, hogy konyhai és „egyéb” munkára használják őket.

Egyik nap mégis úgy esett, hogy rosszkor, rossz helyen volt, így őt is elkapták. A rettegő, síró asszonyok között egyetlen dolog jutott eszébe: imádkozott, hogy Isten tegyen csodát, és valamilyen módon szabadítsa ki őt ebből a helyzetből.

Közben valaki, aki látta a történteket, elrohant szólni dédnagymamámnak, hogy viszik a lányát is. Dédi első kétségbeesésében felkapta édesanyámat, és a menet után rohanva nagymamám kezébe nyomta a gyereket. Nagymamám – immáron gyermekével a kezében – menetelt a sorban, és tovább imádkozva megfogadta, hogy ha valami módon mégis megszabadul, akkor, amíg él, böjtölni fog minden szombaton déli 12 óráig.

A menetet két katona kísérte. Az egyik odalépett nagymamámhoz, és kézzel-lábbal kommunikálva megkérdezte tőle: övé-e a karjában tartott kislány? Nagyi bólogatására válaszul megfogta a karját, kilökte a sorból, és társa haragos tiltakozásával nem törődve azt „jelelte” neki: tűnj el! Nagymamám sírva eliszkolt.

Fogadalmát tényleg egész életében megtartotta. Bár éveken keresztül nehéz fizikai munkát végzett, szombaton délig étlen-szomjan dolgozott, és ezeken a napokon külön hálát adott a szabadulásért. Idős korában, amikor már rendszeresen gyógyszert kellett szednie, annyi engedményt tett, hogy reggel egyetlen korty vízzel bevette a gyógyszereit.

Már gyermekként észrevettem ezt a különös szokását, s amikor kicsit nagyobbként rákérdeztem, elmesélte a történetet.

85 évesen szólította haza a mindenség Ura, 59 éven keresztül böjtölt szombatonként, soha, egyetlen percben sem érezve ezt nyűgnek, nehéz kötelességnek, hanem mindenkor a hála csordult ki belőle a megmentő kegyelemért.