1022. Mécses, angyalka, képeslapok / Teelicht, Engelchen, Grußkarten

Köszönöm mindenkinek a látogatását, a kedves kommenteket!
Ez a bejegyzés most a különböző technikák egyvelege lesz :)
Ich möchte Euere Besuche und liebe Kommentare herzlich bedanken!
Dieses Post wird jetzt als Sammelsurium verschiede Techniken enthalten :)

Szombat este egy mini kreatív klubban voltam :) Életemben először dekupázsoltam, és befőttes üvegből, egy gyönyörű őszi színű szalvétával készítettem egy mécsest. Itt világít mellettem :)
Samstag Abend war ich in einem mini Kreativ-Klub :) Erste Mal in meinem Leben habe ich Decoupage-Technik ausprobiert. Aus Einsiedeglas und einer wunderbaren herbstlichen Serviette habe ich ein Teelicht gewerkelt. Es leuchtet neben mir :)

Mini tortapapírból pedig angyalkát készítettünk. Az elkészítési útmutatót és a sablont ebben a blogban találtam.
Und aus mini Tortenpapier haben wir Engelchen gewerkelt. Die Fertigungsanleitung und Schablone habe ich in diesem Blog gefunden.

Egy kedves ismerősőm 60. születésnapjára küldtem ezt fonalgrafikás képeslapot...
Auf 60. Geburtstag meines lieben Bekannten habe ich diese Grußkarte mit Fadengrafik gesendet...

... egy kedves kolléganőm (nem mondom meg, hányadik :)) szülinapjára pedig egy textil-képeslapot készítettem.
... und auf Geburtstag (sage ich nicht wievielstem :)) meiner lieben Kollegin habe ich eine Textil-Grußkarte gefertigt.

Dank für das Muster, liebe Renate!

Ezt az édes kis egérkés mintát Renate blogján találtam, és már évekkel ezelőtt hímeztem ki. Sajnos nagyon kiszabtam az anyagot, nem maradt hely a peremen, nem nagyon tudtam mit kezdeni vele.
Mostanában láttam Egléánál és Sandránál is szuper textil képeslapokat, onnan jött az ötlet. A hímzést egy azonos méretű kartonlapra ragasztottam, majd az Aida lyukait használva mércének, egyenletesen kiszúrtam a szélét, végül pelenka-öltéssel körben rögzítettem (és egyben szegtem is) az anyagot.
Dieses liebes Muster mit Mäuslein habe ich am Blog von Renate gefunden, und ich habe es mit mehreren Jahren vorher gestickt. Leider habe ich das Material zu klein geschnitten, deswegen konnte ich es nicht verarbeiten.
In den letzten Tagen habe ich super Textilkarten bei Egléa und auch bei Sandra gesehen, davon ist die Idee gekommen. Die Stickerei habe ich auf eine gleich so großem Kartonblatt geklebt, und die Löche von Aida habe ich als Maßstab benutzt, und das Karton gleichmäßig durchgestecht. Am Ende habe ich es per Hand rundherum genäht (so auch geendelt).

A kartonra írtam az üdvözletet, saját szavaim mellett egy kedves éneket is, amit szülinapos köszöntésként a gyülekezetben is szoktunk énekelni.
"Áldjon, védjen, két kezével őrizzen,
legyen minden nap veled az ÚR Jézus!
Áldjon, védjen, két kezével őrizzen,
legyen Ő a fény szívedben!"
(Urbán Enikő)
Auf den Karton habe ich den Text geschrieben, neben anderen ein kleines Lied auch, was wir in unserem Gemeinde als Begrüßung für "Geburtstagskinder" immer singen:
"Segne dich, schütze dich, mit seinem zwei Händen wahre dich,
sei der Herr Jesus an jedem Tag mit Dir!
Segne dich, schütze dich, mit seinem zwei Händen wahre dich,
sei ER das Licht in deinem Herz!"
(Enikő Urbán)

Amíg a szélét öltögettem, az egérkét nézve eszembe jutott egy régi-régi emlék is... nagymamám gyakran mondta nekem ezt a versikét:
"Kis egérke mit csinálsz ott?
Hová viszed azt a cukrot?"
"Hadd vigyem el, kérem szépen,
kisfiaim vannak nékem.
Olyan éhesek szegények,
olyan nagyon ehetnének!"
S a jó mama megengedte,
és a cukrot elvihette.
A vers végén én is mindig nagyon boldog kislány voltam, mert a jó nagymama gondoskodott róla, hogy az én számba is kerüljön egy cukorka... :)
Bis vann ich es genäht habe, und das Mäuslein gesehen habe, hat mir auch eine Uralte Erinnerung eingefallen... meine Großmutter hat mir oft diesen Reim gesagt:
"Kleine Mäuslein, was machts du da?
Wohin willst du den Zucker mitnehmen?"
"Ich möchte das mitnehmen, bitte,
weil ich kleine Kinder habe.
Sie sind alle so hungrig,
sie möchten so sehr was essen!"
Und die liebe Mutter hat es genehmigt,
und das Mäuslein düfte den Zucker mitnehmen.
Am Ende dieses Reimes war ich immer so ein frohes Mädchen, weil die liebe Großmutter hat immer dafür besorgt, daß ich auch einen Stück Zucker in meinem Mund bekomme... :)