73. Húsvéti vers

Bódás János:

            HÚSVÉTI HIT

Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,

a húsvéti hit győzelmes marad.

- Az Úr feltámadt - vallja millió szív,

s nem roskad össze semmi súly alatt.

Én sem hajlok a hitető beszédre,

nagyképű bölcseknek nem hódolok,

de - tördelvén a titkok néma zárát -

csak azt hiszem, mit megtapasztalok,

De mit nem érzek vak, süket kezemmel,

s hová nem ér el káprázó szemem,

Lelkemmel látom azt, melynek ha szárnyal,

nem ér nyomába gyarló értelem.

Én hallom, mit súg virág a virágnak,

bár hangjának fülemben nincs nyoma,

értem a tavasz illatos beszédét,

s érzem Istent, bár nem láttam soha.

S bár győzött a bűn, mikor a Keresztről

lelket mosva hullt alá a vér,

mégis hiszem a Krisztus diadalmát,

s tudom, hogy feltámadt, mert bennem él!

Ő áll mellettem könnyben és mosolyban,

amíg az élet rögeit töröm,

s nyugodtan küzdök, mert tudom, hogy vár majd

egy új élet, s benn mennyei öröm.

E hit vigasztal minden megtiportat,

özvegyet, árvát, sír felé menőt,

gyermeket vesztett zokogó anyákat,

s aki beteg is, ebből nyer erőt.

- Az Úr feltámadt! - vallja millió szív

s nem roskad össze semmi súly alatt...

- Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,

a húsvéti hit győzelmes marad!